CSÍKSZENTLÉLEK

 

CSÍKSZENTLÉLEK

Csíkszentléleket először 1333-ban említik az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a 16. század elején. A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből csak a szentélye maradt meg. A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el, amikor a templom hajóját barokk stílusban átalakították és meghosszabbították, ugyanakkor új mennyezetet is kapott. Abban a korban épült a tornya is. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó kőbordázatos szentély igazolja. A szentély falába a paraszti gótikára jellemző szentségtartó fülke épült.

A templom előtti öreg, közel 500 éves hársfa alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.

Az 1746-os pestiskereszt

Egy kép kivételesen a fotósról.

CSÍKSZENTLÉLEK

 

Forrás

Dombon álló mai temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették. Mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben és szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.

A Csíkszeredai út mellett áll a ’’Véreskép’’(igazából Vereskép) az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve, mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás" 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.

Forrás