A római katolikus templom 1458-ban épült. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom a középkori település plébánia temploma volt. A jelenlegi templomot három másik építkezés előzte meg. A XIII. századi diadalívet korai gótikus stílusban fejezték be. Ugyanezen korból kolostor romjait is feltárták. Később az unitáriusoké lett, de 1767-ben visszavették tőlük. Hajóját átalakították, de szentélye eredeti maradt. A diadalív peremén lévő freskótöredék olasz iskola stílusában készült. Mai képét a XVIII. század második felében, barokk stílusú nagyjavítás alkalmakor kapta.
1973 januárjában a
város szobrot emelt Petőfi Sándornak. A Márkos András alkotta szobor azóta
hirdeti Székelykeresztúr főterén a nagy költő és forradalmár emlékét.
Református temploma 1822 és
1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére,
tornyát 1866-ban magasították.
Gyárfás kúria
A helyi hagyományok szerint
a XVII. században a Wesselényi család építtette, majd a Bethlen és a Kemény
családoknak volt az udvarházuk, a hozzátartozó birtokkal együtt. Ezt vették meg
Gyárfásék. Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi
halált halt Zeyk Domokos társaságában Petőfi Sándor, aki 1849. Július
30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a
vendége volt.
A kúria udvar hátulsó részén áll ama körtefa is melyről jelképesen azt tartják, hogy Petőfi Sándort ő látta verset írni utoljára.
Erről szól Kányádi Sándor költő verse is, a fát körülölelő faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán.
