BÉKÁS-SZOROS

A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb, legnagyobb szurdokvölgye. Az 5 km hosszú szurdokvölgy tektonikus eredetű, a földkéreg mozgásának hatására keletkezett.
Amennyiben a Gyilkos-tó felől közelítjük meg a szurdokot, az Oltár-kő alatt kanyargó Nagy-szerpentinen érünk a bejáratához. Itt a Bardócz-fal és a Mária-kő néhány méterre közelíti meg egymást, létrehozva a Pokol kapuja elnevezésű szűkületet. Ezután következik a Pokol tornáca, egy enyhe kiszélesedés, melynek végén a Fekete-toronynak nevezett sziklaszirtet láthatjuk.

A Kis-Békás patak beömlése előtt, a Békás-patakon egy híd áll, mellyel a Pokol-torok meredek lejtőjét akarták kikerülni, de a II. világháború miatt nem tudták befejezni. A hidat a Magyarok hídjának nevezik, ettől balra emelkedik az Őrtorony, mely a Bardócz-fal egyik sziklaéle. Itt kezdődik a 800 m hosszú Pokol-torka, mely a Békás-szoros leglátványosabb része. Ezt a szakaszt balról a Bardócz-párkányok, jobbról a Szurdok-kő veszik közre.

A szoros alsó részén híd vezet át a patak másik partjára. A híd felett balra láthatjuk a Vízesés-barlang bejáratát. A 69 m hosszú barlangot csak száraz időben, kúszva lehet látogatni, mivel járata igen szűk. A hídtól jobbra ösvényen juthatunk a szurdok legnagyobb karsztforrásához, a Mária-forráshoz.

A híd és a Mária-forrás között, a patak medrének jobb oldalán még láthatók a maradványai azoknak a kőüstöknek, melyet a víz sodrása koptatott ki évezredek folyamán, és melyeknek nagy részét az útépítés során tönkretették.

A Mária-forrás alatt, egy kőüst-soron át csordogál balról a kevés vízhozamú Bardócz-pataka. Ettől a ponttól továbbmenve a szoros egyre jobban kiszélesedik, a Békás-patak robogása és a szurdok sziklafalai megszelídülnek, a fenyveseket felváltják a lombhullató erdők.

Forrás