Történelmi
jelentőségű helyszínen, a Szent László-hegyen gyújtották meg a derzsiek a
székelyek összetartozását hirdető lármafát. A székely
ruhába öltözött helybéliekhez az udvarhelyi Independent Eagles M. C. és a
székelyföldi Flagellum Dei M. C. motorosklub tagjai is csatlakoztak. Az
unitárius vártemplom előtt gyülekeztek szombat délután, onnan pedig a Szent
László-hegyre vonultak ki, viseletben, székely zászlókkal.
A Székely
Nemzeti Tanács kezdeményezéséhez csatlakozva a derzsiek kulturális műsorral
készültek, a János Zsigmond Általános Iskola diákjai dalokkal és szavalatokkal
tették meghitté az estét. Az őrtűz meggyújtása előtt a helyszín jelentőségét
elevenítette fel Sándor Loránd székelyderzsi unitárius lelkész: a történelmi
határvidéken található dombháton egykor Szent László király pihent meg. A
lelkész megjegyezte, a csendes tiltakozáson túl a lármafagyújtás egyben a
bátorság próbája is.
Ezt követően
Zoltáni Csaba, a község polgármestere felolvasta az SZNT kiáltványát, az
egybegyűltek közösen elmondták a Miatyánkot, majd a székelyderzsi unitárius
egyházközség Kornis Kata asszonykórusa énekelt. Az esemény a magyar és a
székely himnusz eléneklésével zárult.
Őrtüzek hirdették Székelyföld határát!
Október 24-én Székelyföld peremtelepülésein őrtüzek és felfele irányított fénykévék hirdették: hol húzódik Székelyföld természetes, történelmileg kialakult regionális határa. A kellemetlen időjárás ellenére összesen 68 településen, előzetes becslések szerint pár tízezren vettek részt Székelyföld határainak kivilágításán. Leginkább helyiek gyűltek össze, de Székelyföld belső településeiről, sőt távolabbról is érkeztek vendégek, volt olyan kis település, ahol a lakosság fele vonult ki a legközelebbi határdűlőbe. Az őrtüzek mellett a gyülekezési pontoktól távolabb eső határszakaszokon mintegy száz kivilágítási ponton reflektorok jelezték: hol van Székelyföld határa.
Marosszéken
tizenhat gyülekezési helyen lobbantak fel az őrtüzek, több határponton pedig reflektorok
fénye jelezte a határt. Szovátán közel kétezren vettek részt az ökumenikus
istentiszteleten, majd hallgatták meg a rendezvény kiáltványát a katolikus
templom és a középiskola közötti téren, Mezőhavason, Kacalegelőn és Kopac dűlőben járművek reflektorai irányultak az ég fele. Lukafalván, Székelyföld
nyugati határán a református templomban tartott istentisztelet után Izsák
Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a rendezvény kiáltványát, Tőkés
László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Partium és Belső Erdély üzenetét
tolmácsolta.
Sepsiszéken
hat településen gyújtottak őrtüzet, a kivilágítási pontok száma pedig tizenhét volt.
Sepsiillyefalva község határában, az Aldobolyi hágónál Gazda Zoltán főszervező,
a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke mintegy ezer ember előtt ismertette a
kiáltvány szövegét, az ökumenikus istentiszteleten igét hirdető Kovács István
unitárius lelkész pedig a székelyek történelmi szerepvállalására emlékeztetett lelkesítő prédikációjában. Kökös határában, a Fekete-ügy mentén gyújtott
hatalmas máglya mellett összegyűltek az Erősd fölötti Veczerkő-tetőn és a
bikfalva határában gyújtott őrtüzet is jól láthatták.
Gyergyószék
csaknem minden települése Székelyföld határán fekszik, ennek megfelelően
lobbantak fel az őrtüzek. Itt a hatóság éppen Gyergyószentmiklóson igyekezett
megakadályozni a rendezvényt, hiszen Árus Zsolt széki alelnököt saját tűzifájának szállítása miatt bírságolták meg.
Udvarehelyszék
kis határtelepüléseire az volt jellemző, hogy sok helyen a falu lakosságának
fele kivonult a határra őrtüzet gyújtani. Égében például, az ötvennégy helyi
lakosból huszonegyen, továbbá hat vendég vette körül a Bereck-tetőn gyújtott
hatalmas lármafát, Székelydályán pedig félszázan vettek részt a rendezvényen. Székelykeresztúron
több mint félezren gyűltek össze csekefalvi
utcában, a volt téglagyár területén, a Jézus-kiáltón pedig őrtűz jelezte
a határt. A mintegy hetven kilométeres széki határszakaszon a szomszédos tüzek
fényét látva a résztvevők az egykori „magyar világot” idézték meg.
Bardoc-Miklósvárszéken,
a közigazgatásilag jelenleg Brassó megyéhez tartozó Apácán, Felsőrákoson és
Ürmösön gyúltak őrtüzek, a helyiek először élhették meg tömegrendezvényen
Székelyföldhöz való tartozásuk érzését. Barót közelében, a Véceri emlékműnél pedig
több százan gyűltek össze.
Orbaiszéken
Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön, a Nyírestetőn, Nagyborosnyó
község határában pedig három helyen gyúltak fel a máglyák. Csomakőrösön
kicsiben is világlott Székelyföld határa, gázolajjal átitatott fűrészporból
rakták ki körvonalát, majd meggyújtották.
Kézdiszék
öt határtelepülésén, Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényen és Esztelneken
gyújtottak őrtüzet, a Lipse-tetőn jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei
RMDSZ elnöke.
Csíkszék
erdőségek övezte határvidékének mind a tíz peremközségében égtek a lármafák. A
Csíkszentgyörgy községhez tartozó hegyi település, Csinód határában, a
Mátyás-hegy oldalában a Sepsiszentgyörgyről kiköltözött Nagy Balázs
néprajzkutató és családja a helyiek kíséretében állta körül az őrtüzet.
Összegzésként
megállapítható, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága által 2014.
augusztus 1-én, Székelyföld határának kijelölésére indított mozgalom első,
egész Székelyföldet átfogó nagyszabású rendezvényeként könyvelhető el 2015.
október 24.-e, amely minden résztvevőt folytatásra ösztönöz, a székely határőr hagyományok
ébresztésére, hogy ezzel is közelebb kerüljünk a kitűzött célhoz: Székelyföld
területi autonómiájához.
Sepsiszentgyörgy, 2015. október 25.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
