A templom körül 12. századi temetkezések nyomait találták meg, tehát már ekkor templomos hely volt. Ennek a templomnak a helyén épült református temploma a 14. század első felében. Értékes 14. századi falfestményei vannak, kazettás famennyezetét 1630-ban festették. 1794-ben átalakították, tornya 1799 és 1804 között épült. Erődített védőfal övezi, melyen 1774-es évszám olvasható.
A mai templom építését a 14.sz első felére teszik, sőt feltételezik, hogy a 13.sz fordulóján már állott. Ebből a korból való ugyanis a hajó, mely akkoriban még boltozott volt, később bordás mennyezetet kapott. Az 1990-ben elkezdett nagyméretű régészeti feltárások során a mai sokszögzáródású gótikus szentélyben az ezt megelőző kor szögletes alaprajzú falait tárták fel.
Úgy az eredeti , mint a jelenlegi, a 15.sz végi bővítés során emelt szentélyfalakat festmények díszítették. Az északi fal 16.sz. elejére datált falfestménytöredékei valószínűleg a Margit-legendát, a Királyok imádását, ill. az Utolsó ítéletet ábrázolták.
A karzat feljáratánál található freskó
A visszafelé nyilazó kun alakja a freskón.
A déli hajófal freskótöredékén Szent György ábrázolással találkozunk
Legjobban a szentélyboltozat 1500 körüli, élénkzöld alaptónusú indadíszítésű falfestményei maradtak fenn. A motívumok között reneszánsz pajzsokba helyezett 8 címer látható. Orbán Balázs így kezd hozzá leírásukhoz : „Ezek elseje jobbról (heraldicailag) koronával ékitett négy osztályos czimer. Közepén egyfejü sas, különosztályainak kettejében koronás oroszlány. Harmadikában 3, negyedikében 4 folyam-szalag.” (a Jagelló-címerrõl van szó )
Második a régi székely címer ( szívet, koronát és medvefőt szablyára tűző kar), utána Brassó és Segesvár címerei következnek, míg a „ baloldaliak elsejében ökörfő nap és holddal szarvai közt ( Moldva és székely czimer összetétele ) Másodikában egy középpontról kiinduló 3 rózsa levél ” - valószínüleg Barcarozsnyó, míg az utolsó kettő a Szeben ill. a hiányos középkori magyar címert ábrázolják
Valószínű, hogy a mennyezet festése szász mester kezeműve, habár Léstyán a bölényfej csillaggal motívumát egyértelműen Barabási Lénárd 1501-1525-es évek között alkotott munkájának tulajdonítja ).
Az egyesített régi és új székely címer
Brassó címere
Segesvár címere
Barlabási Lénárd erdélyi alvajda (1501—1526) címere
Feltételezhetően Szeben város címere
A szentély keresztboltozatának gyámköveiből kettőt egy-egy női, illetve férfifej díszíti.
Az épület külső északi falán falfestménytöredékek kerültek elő. Csúcsíves „ déli bejárata jobb és baloldalán, majdnem a toronyig terjedőn, az eddig ismert leghosszabb ( mintegy 5 m ) székely rovásírásos szöveg bukkant elő az őt fedő mészréteg alól. Megfejtése még várat magára, rengeteg ugyanis a kibetűzést gátló, egyidős, még nedves vakolatba karcolt vonás”
