VÁNDOR SZÉKELY HAZATALÁL

Március 15.

2012-03-13T18:23:00.003+01:00

MAGYARNAK LENNI HIVATÁSUNK

2012-01-04T20:32:00.000+01:00

Beszélgetés Koltay Gáborfilmrendezővel és Koltay Gergely zeneszerzővel, a Kormorán együttes vezetőjével.

Koltay Gábor filmrendező és Koltay Gergely, anépszerű Kormorán együttes vezetője, testvérek. Hivatásukban mindkettenfontosnak tartják magyarságuk megélését és felmutatását. A budapestiTestnevelési Főiskolán történt fellépésük után első alkalommal nyilatkoznakketten egyszerre a sajtónak.
      – A múlt héten közösen léptetek fel abudapesti Testnevelési Főiskola hagyományossá vált estjén, s ha valaki még nemtudta volna rólatok, kiderült, édestestvérek vagytok. Magyarnak lennihivatásunk – ezt a címet viselte az est és egy új zenealbumotok is. E nemmindennapi önvallomás miért fontos számotokra?
      Koltay Gábor (K. Gábor): A TF-béliváratlanul nagy, lelkes és szavakra éhes közönséggel való találkozó címét Gergőadta. Ez egyben utóbbi lemezük címe is. Ennek történetét mondja el ő!
      KoltayGergely (K. Gergő): Egyik kedves barátom, a székelyföldi Bálint Eleméroroszhegyi polgármester interjút adott Perjés Klárának a Kossuth Rádióban, s őfogalmazta meg ezt a gondolatot egyszerű székely módon: Hivatásunk magyarnaklenni! Erre a gondolatra épült aztán az új zenealbumunk is. Minden albumnakvan egy alapmotívuma, fő témája. Számunkra ez a három szó fejezi ki leginkább,hogy mit gondolunk a világról. Három szóban meghatározhatjuk azt a magatartást,melyre szüksége lenne minden magyarnak.
      – Gábor Trianonról készített filmsorozatot,majd napvilágot látott magyarságunk történetének e tragikus pillanatáról szólókötete is a Szabad Tér Kiadó gondozásában. Miért tartottad fontosnak, hogyéppen erről a drámai pillanatról készíts filmet és könyvet?
      K. Gábor: Általában fontosnak tartom amagyar történelem sorsfordulóival, kiemelkedő személyiségeivel, eseményeivelvaló foglalkozást, illetve egy korszerű, egészséges történelemszemlélet,nemzettudat kialakítását. Trianon a XX. század elejétől napjainkig meghatároztaés ma is meghatározza történelmünket, mégis nagyon keveset tudunk róla, amagyarság egészének történelmi tudatából szinte teljesen kiesett. Trianontabutéma volt a szocializmus évtizedeiben, tehát csak a szerencsés családokgyermekei hallhattak róla, amilyenek Gergő öcsémmel mi is voltunk, mertpedagógus édesanyánk és a történelem iránt fogékony, tisztviselő édesapánkgyűjtötte a történelmi témájú könyveket, sokat olvasott és mesélt nekünk. Nagykönyvtárában érdekes könyveket fedezhettünk fel, anyám pedig különös súlytfektetett és tudatosan figyelt a történelem iránti érdeklődésünk felkeltésére.Ilyen értelemben kellene magyarságtudatról beszélni, amelyet minden gyermeknekotthon kellene magába szívnia, majd később még tudatosabb formában aziskolában. Ezt mi – szerencsére – otthon megkaptuk, de iskolai vonatkozásban isszerencsénk volt, mert találkoztunk olyan tanárokkal, akik továbbfejlesztettékilyen irányú érdeklődésünket. Gyakorlatilag mire tizenéves fiatalember lettem,már érdeklődtem a jelen világ dolgai iránt is, a régmúlt történelem irántiérdeklődésem pedig már eleve megvolt. Ezek közül kiemelkedtek azok a tabutémák,melyek itt vannak körülöttünk mind a mai napig. Hiába a rendszerváltozás,mintha továbbra sem lehetne beszélni az egykori tabutémákról, a közbeszédbennincs róluk szó. Rosszabb esetben 16 esztendő után is hazugságok hangzanak csakel! Szerettem volna ráirányítani a figyelmet a Trianonnal kapcsolatoskérdésekre.
      – Otthon nekem a Világok világa Magyarországcímű Kormorán CD van meg, amelyen válogatott Kormorán-dalok hallhatók, az akkormég 27 év zenei terméséből. A kísérőszövegben olvasható: Gergő szerint „anépzene anyanyelv, és mi saját szavainkat használjuk, mikor megszólalunk”. Mintismeretes, a Kormorán-zene alapja a népzene. Mi fakasztotta fel benned anépzene iránti szeretetet? Spontán vagy tudatos módon kerested a forrást?
      K. Gergő: Ha nálunk Magyarországon apiros-fehér-zöld színű zászlót valaki fölemeli, mindig tesznek rá valami furcsamegjegyzést. Amikor harminc évvel ezelőtt elkezdtük a muzsikálást, arragondoltam, nekünk olyan zenét kell játszanunk, amit mi tudunk a legjobban avilágban. Mi nem játszhatunk country-zenét vagy latin zenét, mert azt Kubábanvagy Dél-Amerikában jobban művelik, hisz valamiképpen mindenki magában hordozzasaját anyanyelvét, kultúráját. Mi a magyar népzene világát ismerjük alegjobban, és ezt mutathatjuk be a világnak. Hozzá kell tennem, érdeklődnek isiránta a nyugat-európai fiatalok. Nem arra kíváncsiak, le tudunk-e másolnibármiféle létező vagy kitalált zenei irányzatot, hanem az érdekli őket, mi mitadunk magunkból.
      A Kormorán gyökerei valóban a magyarnépzenéhez vezetnek el. Minden dalunkban valahogyan, vagy a ritmikában, vagy ahangszerelésben, vagy a dallamvilágban fellelhetők az a hagyomány, amely Bartókés Kodály, valamint sok más népzenekutató gyűjtésének eredménye. Nekünk az adolgunk, hogy ezt a lángot továbbvigyük, továbbadjuk, mert azt szeretném, hogyaz unokáim is magyar nyelven beszéljenek.
      Ha körülnézel a fővárosban, gyakorlatilagazt láthatod, hogy a feliratok nagy része nem magyar. Ez tragikus dolog. Havisszahaladunk az időben, a XVIII. században arról rendelkeztek, hogy ahivatalos helyeken németül kell beszélni, a magyar nyelvet nem használhatják!Ám akkor is megjelentek a lánglelkű magyar nyelvújítók, így a magyar nyelvetsoha nem tudták elvenni tőlünk. Hisz fennmaradásunk leglényegesebb biztosítékasajátságos anyanyelvünk, amit más nem beszél rajtunk kívül.
      Van még más furcsaság is a történelmünkben.Valójában senki nem mondhatja magát ősmagyarnak, hogy az Árpád-házig vezessevissza vérvonalát. Hiszen időközben sokan települtek be vagy telepedtek le aKárpát-medencében. Jöttek ide svábok, franciák, taljánok, tótok, zsidók, sokidőszak volt a történelmünkben, amikor elnéptelenedett az ország, majd újrafeltöltődött. Ám a nyelv mindig megmaradt, és azok, akik idetelepedtek, mindigmegtanulták a magyar nyelvet. Így lett sajátságos kultúránk, mely magábanhordozza a sajátságos magyar lelket. Ez a két legfontosabb dolog: maradjon megaz anyanyelvünk és a lelkünk benne. A Kormorán zenéjéből, remélem, mindezmeghallható.
      – Ez a lelkiség, amelyről beszélsz, aKormorán-muzsikából, a dalszövegekből, melyeknek Te vagy a szerzője, szépen„kihallható”. Manapság ritka, hogy a művészvilágban így gondolkodjanak, mintti. Érzésvilágotokkal, gondolataitokkal ütköztök-e falakba?
      K. Gábor: Hadd tegyek két kiegészítéstahhoz, amit Gergő mondott. Az egyik: a hagyományok tisztelete. Sajnos, ha ígyhaladunk, lassan elfogyunk. Nemrég épp a súlyos népességfogyásról készítettemegy filmet, hisz ez tragikus társadalmi probléma, amellyel nem vagyunkhajlandók szembenézni. Vagy például most itt beszélgetünk a Corvin mozivalszemben, emblematikus 1956-os helyszínen, a Corvin-közben. A szinténemblematikus egykori magyar focista, Sándor Csikar egykori presszójában ülve akövetkező feliratokat látjuk: Piazza d’Oro, Coca-cola, Tramezzini stb., errőlbeszéltünk az előbb. A falat teletűzdelték amerikai filmsztárokkal ésrockénekesekkel, nekem mint filmesnek nincs is velük semmi bajom. De hogylétezik az, hogy egy icinyke-picinyke bekeretezett Sándor Csikar kép sincs afalon? Holott generációk sora járt errefelé, hogy bekukkantson egy pillanatra,hátha észreveszi a híres futballistát, aki magyar volt, aki a miénk, ésgyakorlatilag mindenki tudja errefelé, hogy ez valamikor az ő presszója volt.Ez nagyon picinyke kis példa, de azt gondolom, jól megvilágítja, hogy ígyveszítjük el a „mérkőzést”, amikor saját hagyományaink válnak érdektelenné.Amerikai sztárok képeivel ragasztjuk tele a falat, de nem tesszük mellé azokata magyar hírességeket, akikre lelkünk mélyén sokkal büszkébbek lehetnénk, mintaz amerikai szupersztárokra.
      A másik megjegyzésem: Gergő népzene irántiérdeklődése nem véletlen. Gergőnek amúgy is sokféle művészi hajlama volt,kiválóan rajzolt és festett gyermekkorában. Hosszú ideig azt hitte a család,hogy festői pályára megy, aztán elkezdett zenélni, és az is nagyon jól ment neki.Mint ahogy most is, a zene- és szövegírás mellett kamerát kezel, filmeketrendez, sokfajta dologhoz ért. De az otthoni indíttatás mellett az iskolában aKodály-módszer alapján tanulta az éneklést. Tanára, Bors Irma, közvetlenülKodály-tanítvány volt, elvitte a gyermekeket Kodály tanár úrhoz, akimegénekeltette őket. Ezek az élmények elraktározódtak a gyermeki lélek mélyén.Az ember érdeklődése sokfajta indíttatásból tevődik össze. Ez a két megjegyzésjutott eszembe. De mit is kérdeztél?
      – Milyen falakba ütköztök a művészvilágban?
      K. Gábor: A szocializmus kulturálisstruktúrája nem ezeket az értékeket privilegizálta, amelyekről mostbeszélgetünk. Ennek isszuk a levét most bizonyos értelemben, mert a tudatotcsak lassan lehet megváltoztatni. Azért lehetne persze gyorsabban is, ha lennerá politikai szándék. De nincs. A szocializmus eszmerendszere azinternacionalizmusra épült. Arra, hogy egyformák vagyunk, mindenről ugyanaztgondoljuk, s majd ha bekövetkezik a kommunizmus, végképp nagyon jó leszmindannyiunknak.
      Ez az eszmerendszer 45 év alatt nehezenhelyrehozható szellemi, kulturális rombolást eredményezett. Ebben agondolatkörben partvonalra löktek minden olyan erőfeszítést és szándékot, amelymúltunk gyökereit kereste vagy kutatta. Ha valaki filmesként vagy zenészkéntsok emberhez tud szólni, akkor bizonyos értékekre ráirányíthatja a figyelmet.Ezt kellett meggátolni, megnehezíteni. Ettől féltek és félnek mindmáig. Miért?Mert egyszer csak öntudatukra ébrednének az emberek, rájönnének, hogy nagyonértékes, sajátos kultúrájuk van, amelyből hitet, erőt meríthetnek. Bár azt kellmondanom, ebben szerencsém volt, hiszen 1990 előtt sikerült megtalálnom azokata személyiségeket, akik akkor is tudták, hogy a fontos magyar értékeklétrejöttét elő kell segíteni. Most persze elsősorban Nemeskürty Istvánragondoltam, de talán meg fogsz lepődni, de ilyen politikusok is voltak.
      Ezzel szemben a hivatalos trend most aglobalizáció. Régen nem így hívták, hanem internacionalizmusnak. A kettő közöttnincs túl nagy különbség, csak játék a szavakkal, a kifejezésekkel. Vagyisgyakorlatilag legyünk világpolgárok, és mindenfajta olyan dolgot tegyünk amúzeumba, annak is lehetőleg a legmélyebb, legsötétebb szobájába és tárlójába,amely a mi kultúránkról szól. Ezt nevelték belénk, azokba a generációkba, akika hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években eszméltek. Ezért nehéz változtatni akilencvenes évek eseményei után ebben az országban, mert világos, egyértelmű,hosszú távon gondolkodó politikai akaratot nem tapasztal az ember atekintetben, hogy egy nép, egy nemzet visszataláljon saját kultúrájához, sabból próbáljon meríteni, azzal próbálja meghatározni helyét, szerepét, hogyerre aztán ráépíthető legyen a jövő.
      Így aztán Magyarországon az emberek többségéneknincs jövőképe. Főleg nincs távlatos jövőképük. Máról holnapra élünk. Nemtudjuk, milyen világot szeretnénk magunk körül a huszonegyedik században. Sokanúgy gondolják, nem is kell ezt tudnunk. Majd mások megmondják nekünk. Ez azoka, hogy a művészeti életben privilegizálták azokat az alkotókat ésirányzatokat, akik a legkevésbé sem akarják elősegíteni ezt a fajta magunkraismerést, hanem éppenséggel az új világrendbe való „zökkenőmentes” belesimulásthirdetik. A magyar művészek talentumát bizonyítja, hogy ennek ellenérelétrejöttek olyan művek, sőt életművek, melyeket ma is fontos szellemiteljesítménynek tekintünk. Igen ám, csak ellensúlyozni tudná bizonyosellenérdekelt szellemi áramlatok működését. Az ember sokszor úgy érzi, minthavalamiféle bozótharcosként küzdene. A sajtó, a média természetesen az „új”tendenciákat segíti. Ez a mai politikai trend. Ebből az alapállásból aztánnehéz építkezni, főleg ha az embert olykor „bennszülöttnek” nézik sajáthazájában.
      Beszűkült a közlési lehetőség is. Gergő azenéjéhez, én pedig a filmjeimhez támogatást természetesen nem kapunk amédiától általában, néhány jóindulatú ember személyes segítségére számíthatunkcsak. Ennek ellenére az emberek hallgatják a CD-ket, eljönnek a koncertekre,nézik a filmjeimet, színházi előadásaimat. Tehát ez azt jelenti, hogyszámottevő igény van erre a gondolkodásmódra az emberi lelkek mélyén.
      K. Gergő: Amikor a TF-találkozórakészültem, azon gondolkodtam, miről kellene beszélnem. Mert akik eljönnek, azoknagyjából hasonlóan gondolkodnak. Hogyan tudnám megfogalmazni nagyon egyszerűenazt, amit az ember ma érez a világban. S ekkor két dolog jutott eszembe. Azegyik: úgy mutatom be a mostani világot, mint a dekadens Rómát, mint avilágbirodalmat, amilyen a bukás előtt volt. Ahol a keresztényeket az arénábaküldték, és rájuk engedték az oroszlánokat. A magyarság problémája ahhozhasonlítható, hogy állunk az aréna közepén, és próbálnak minket ijesztgetni avadállattal, amely nem más, mint a globalizáció. A másik: Járok egy nagybevásárlóközpontba, s amikor megveszek három-négy paprikát és paradicsomot,majd megnézem, a vonalkódos papírról megtudhatom, hogy a paprika olasz, aparadicsom pedig argentin.
      A dolog másik oldala: vagyunk páran ajózanok között, akik nem tudunk megszerveződni, hogy igazi erőt tudjunkfelmutatni. Erre is mondok egy példát. A híres Gladiátor című film egyikjelenetében mondja Maximus, a főszereplő: – Akárhogy jövök is ki azon az ajtón,csak akkor maradok életben, ha összefogunk! Nos, ez a fajta összefogás vagyösszetartás hiányzik, erre vagyunk képtelenek, ezt nem engedik meg nekünk. Amásik szellemi áramlat képviselői összetartanak. Nagy problémánk: ahogy alengyelek a világháborúban lovas hadsereggel mentek a tankok ellen, nekünk isvannak „lovas bandériumaink”, de egyenlőtlen a küzdelem, mert tankok jönnekszembe.

Erdélyi Napló

GYERMEKFILHARMÓNIA - SZENTEGYHÁZA

2011-12-17T20:31:00.000+01:00

Visegrádon, a Királyi Palota lovagtermében adott adventi koncertet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezetésével.

SZÉKELYDÁLYA

2011-08-20T12:42:00.014+02:00

A templom körül 12. századi temetkezések nyomait találták meg, tehát már ekkor templomos hely volt. Ennek a templomnak a helyén épült református temploma a 14. század első felében. Értékes 14. századi falfestményei vannak, kazettás famennyezetét 1630-ban festették. 1794-ben átalakították, tornya 1799 és 1804 között épült. Erődített védőfal övezi, melyen 1774-es évszám olvasható.

A mai templom építését a 14.sz első felére teszik, sőt feltételezik, hogy a 13.sz fordulóján már állott. Ebből a korból való ugyanis a hajó, mely akkoriban még boltozott volt, később bordás mennyezetet kapott. Az 1990-ben elkezdett nagyméretű régészeti feltárások során a mai sokszögzáródású gótikus szentélyben az ezt megelőző kor szögletes alaprajzú falait tárták fel.

Úgy az eredeti , mint a jelenlegi, a 15.sz végi bővítés során emelt szentélyfalakat festmények díszítették. Az északi fal 16.sz. elejére datált falfestménytöredékei valószínűleg a Margit-legendát, a Királyok imádását, ill. az Utolsó ítéletet ábrázolták.

A karzat feljáratánál található freskó

A visszafelé nyilazó kun alakja a freskón.

A déli hajófal freskótöredékén Szent György ábrázolással találkozunk

Legjobban a szentélyboltozat 1500 körüli, élénkzöld alaptónusú indadíszítésű falfestményei maradtak fenn. A motívumok között reneszánsz pajzsokba helyezett 8 címer látható. Orbán Balázs így kezd hozzá leírásukhoz : „Ezek elseje jobbról (heraldicailag) koronával ékitett négy osztályos czimer. Közepén egyfejü sas, különosztályainak kettejében koronás oroszlány. Harmadikában 3, negyedikében 4 folyam-szalag.” (a Jagelló-címerrõl van szó )

Második a régi székely címer ( szívet, koronát és medvefőt szablyára tűző kar), utána Brassó és Segesvár címerei következnek, míg a „ baloldaliak elsejében ökörfő nap és holddal szarvai közt ( Moldva és székely czimer összetétele ) Másodikában egy középpontról kiinduló 3 rózsa levél ” - valószínüleg Barcarozsnyó, míg az utolsó kettő a Szeben ill. a hiányos középkori magyar címert ábrázolják

Valószínű, hogy a mennyezet festése szász mester kezeműve, habár Léstyán a bölényfej csillaggal motívumát egyértelműen Barabási Lénárd 1501-1525-es évek között alkotott munkájának tulajdonítja ).

Az egyesített régi és új székely címer

Brassó címere

Segesvár címere

Barlabási Lénárd erdélyi alvajda (1501—1526) címere

Feltételezhetően Szeben város címere

A szentély keresztboltozatának gyámköveiből kettőt egy-egy női, illetve férfifej díszíti.

Az épület külső északi falán falfestménytöredékek kerültek elő. Csúcsíves „ déli bejárata jobb és baloldalán, majdnem a toronyig terjedőn, az eddig ismert leghosszabb ( mintegy 5 m ) székely rovásírásos szöveg bukkant elő az őt fedő mészréteg alól. Megfejtése még várat magára, rengeteg ugyanis a kibetűzést gátló, egyidős, még nedves vakolatba karcolt vonás”

Ezer Székely Leány Napja, Csíkszereda 2011.

2011-08-15T17:17:00.002+02:00

" A székely viselet, a tánc, a dal és imádság ünnepe Csíksomlyón"- igy irt a Csíki Lapokban az Ezer Székely Leány Találkozóról Albert István 1933-ban.

Minden esztendőben július első szombatján tartják meg Csíkszeredában az 1990-ben sikeresen felélesztett és napjainkra hagyománnyá vált Ezer Székely Leány Napja-találkozót. Mivel 1931-ben került első alkalommal sor rá, az idén nyolcvanadik születésnapját ülte e rangos és megmaradásunk szempontjából fontos rendezvény. De nem csak a kerek évforduló tette különlegessé, hanem Sarlós Boldogasszony napjával való egybeesése is, mely Csíksomlyó népének búcsús ünnepe. Annak idején a nemzet jövőjének és megmaradásának féltése volt az a mozgató erő, melynek hatására néhány elkötelezett magánszemély és szervezet életre hívta. Ma hasonló meggondolás vezeti mindazokat, akik támogatják és éltetik. A célkitűzések ugyanis jottányit sem változtak az elmúlt évtizedek alatt, hiszen nemzeti összetartozásunk megvalósulása, önazonosságunk és népi hagyományaink megőrzése ma is szent kötelessége minden jóravaló székelynek.
A város bejáratainál már a reggeli órákban gyülekeztek a Székelyföld minden sarkából érkező, hagyományos népviseletbe öltözött leányok, akiket azért a legények ezúttal sem hagytak magukra, tisztes távolságból ugyan, de éberen vigyáztak rájuk. A megbeszélt időpontban szervezett sorokban, lóháton, szekéren vagy gyalogosan, huszárok felvezetésével vonultak a városközpontba, ahol a kíváncsi tömeggel együtt mi is vártuk őket. S hogy örömünk teljes legyen, Csernáton, Erdőfüle, Gelence, Kézdiszentkereszt, a Székely Mikó Kollégium, Zabola és Vargyas küldötteit is felfedeztük a téren hullámzó, székelyruhás tömegben – megyénket mintegy kétszázan képviselték.
A szervezők, vagyis Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány nevében elhangzott köszöntő után Csép Andrea, Maros megyei tanácsos felolvasta Lokodi Edit Emőke elnökasszony üzenetét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a következő szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket: „Jövőnk záloga a jelenünk. Olyan lesz Székelyföld jövője, ahogy ma, a jelenben élünk. Olyan lesz ez a kicsi tájhaza, ez az ország, a mi országunk, ahogy ma megtervezzük társadalmunkat, ahogy tudjuk értékelni múltunkat, hagyományainkat, és ahogy ma ki tudunk állni értékeink mellett.”
A felszólalások sorát Borboly Csaba, Hargita megye első emberének beszéde zárta, melyben az elöljáró a nők megbecsülésének fontosságára hívta fel az egybegyűltek figyelmét.

Az idei Ezer Székely Leány Napján fellépett Berecz András népdalénekes, mesemondó is. „Talán 1979-től kezdtem egyetemistaként meglátogatni Domokos Pál Pétert, aki sokat mesélt és régi fényképet mutatott az Ezer Székely Leány Napjáról. Nagyon jól érzem magam most, de itt könnyű, hogy jól érezze magát az ember. Jól éreztem magam itt 1981-ben, 1982-ben is Pünkösdkor, mikor úgy tűnt, hogy több a megfigyelő, mint a búcsújáró” – emlékezett vissza a kommunizmus időszakára Berecz András.

Forrás

Amint érkezett, ugyanúgy, nyalka huszárok kíséretében, lóháton és szekéren vonult a Székelyföld egyes vidékeinek szinte falvanként változó, de különbözőségében is azonos népviseletét felvonultató sokaság Csíksomlyóra.

Ezer Székely Leány Napja 2011.

2011-08-15T17:15:00.000+02:00

Ezer Székely Leány Napja, Csíksomlyó 2011.

2011-08-15T17:08:00.012+02:00

A népviselet becsben tartásának fontosságát hangoztatták az ünnepi megnyitón.
„Az Ezer Székely Leány Napja egy olyan ünnep, amikor nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is díszbe öltöztetjük. Szűk a székelyharisnya, de egyenesen tartja a gerincet. A székelyruhák piros-fekete-zöld színe, a fehér ingek ragyogása nem fakult meg az időben. Ezen a találkozón felcsendül népünk zenéje, örökszép dalai, táncokban dobban a láb és dobban a szív. Itt a csíksomlyói nyeregben megélhetjük az együvé tartozás erejét" - emelte ki házigazdai minőségében Csíkszentlélek polgármestere, Pál Péter.

„1931-ben szervezték meg első alkalommal ezt a napot, és akkor 1700 székely lány gyűlt össze Csíksomlyón. Székely lánynak pedig akkor csak azok számítottak, akik betöltötték a 18. életévüket, de a 24-et még nem. Akkor kemény, konok, kitartó, körültekintő munkával a Katolikus Nőszövetség, a szociális testvérek, Domokos Pál Péter, a római katolikus egyház összefogtak, és elindították ezt az eseményt. Ma messze állunk még attól, hogy 1700 leányt ide, a nyeregbe hozzunk. Bár az idők megváltoztak, a kihívás, azt hiszem, hasonló”. Az idézet Ráduly Róbert Kálmántól, Csíkszereda polgármesterétől,aki ünnepi beszédét így folytatta: „Nyolcvan év hosszú idő. Mi székelyek úgy tartjuk, ha elültetünk egy fenyőcsemetét, akkor éppen nyolc évtized kell ahhoz, hogy sudár, vágásra érett egyeddé nője ki magát. Nyolcvan kemény esztendő, és lehet, hogy abból a magból, abból a kis csemetéből az első, a tizedik, a huszadik vagy éppen az ötvenedik esztendőben nem lesz semmi, kipusztul. Nem állhatunk ott ugyanis, minden fenyőcsemete mellett, hogy óvjuk, vigyázzuk, figyeljük, amint növésnek indult." „A székely ruhába ugyan beleszületünk, ma is abban kereszteljük gyerekünket, abba öltöznek elsőáldozáskor, a felcseperedő fiatalok bérmáláskor, ballagáskor, de a székely ruhához fel kell nőni. Sokszor gondolkozom azon, milyen lenne, ha a bukaresti politikusaink székely ruhában járnának munkába. Az államtitkárok és miniszterek a minisztériumba, a képviselők és szenátorok a parlamentbe. Csakhogy rájuk nem illik ez a ruha. Ott, ahol hajlongani kell egy idegen hatalomnak, ott a székely ruha viselete nem ildomos, a székely ruhát nem lehet felvenni.”
Hajbókolni képtelen, hagyományaira büszke, szabadnak született és szabadságát soha fel nem adó nép vagyunk, aki a történelem folyamán önazonosságának megőrzésére törekedett, és törekszik ma is. Erről bárki meggyőződhetett, aki megszemlélte a kirakodóvásár kínálatát, s végignézte és meghallgatta egymást követő dalainkat és táncainkat, aki bekapcsolódott a székelység eme jellegzetes ünnepébe. Ugyanakkor a látottak, hallottak, átéltek révén jövőnkre nézve is eligazítást kaptak mindazok, akikben magyar szív dobog. Útravalóul pedig, a többi mellett, magukkal vihették Ráduly Róbert következő szavait is: „Nyolcvan év nehéz örökség. Nyolcvan esztendő hosszú idő, de én azt hiszem, ameddig Domokos Pál Péternek, a Szociális Testvérek Társaságának, az egykori Katolikus Nőszövetségnek és az egykori papságnak megfelelő követői vannak a jelenben, addig nem vagyunk, nem lehetünk elveszve. Ameddig nem csak érzünk, hanem szólunk is az érzéseinkről, és cselekszünk is azoknak megfelelően, addig nem vagyunk elveszve.”

Boros Károly esperesnek, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnökének egy Domokos Pál Péterről mintázott kisplasztikát adott át Csíkszereda polgármestere, az esperes Isten áldását kérte a rendezvényre.

A szervezők elmondása szerint mintegy 2000, székely ruhás leány és legény vonult át a házigazda Csíkszentlélek által készített aranykapu alatt.

Különleges meghívottak az oltszakadáti magyarok voltak. Ebből az alkalomból az 5 viseltbe öltözött oltszakadáti leányt elkísérte a gyülekezet mintegy 40 tagja is.

A népviseletet - a jelenlévők közül - az oltszakadátiak tartották a legnagyobb becsben. Hét darab teljes viseletet őriztek meg, amely már régóta öröklődik anyáról-leányára, és amelyet ünnepi alkalmakkor magukra is öltenek. „A hét népviseleten különböző motívumok vannak, de a szerkezetük ugyanaz. A szoknyák azok, amit ünnepi alkalmakkor váltanak. Három rend szoknya van, egy alsószoknya, egy fekete-rend és egy díszes, hímzett ünnepi. A feketét viselik húsvét elsőnapján, másodnapján (a kakasütéskor) pedig a hímzett szoknyát veszik fel. Még felveszik az ünnepit pünkösdkor, vagy ha olyan nagyobb kaliberű esküvőt tartanak a faluban. Ezeket a díszes népviseleteket csak a leányok viselik, azok a lányok, akik már konfirmáltak és még nem mentek férjhez. Sem az asszonyok sem a férfiak nem hordanak viseletet, létezik még egyfajta székelyharisnyás legényviselet, mert az oltszakadátiak székelyeknek tarják magukat. A lányok viselete azonban inkább szászos, van egy pár, a környezetünkben élő románoktól is átvett motívum, tehát nem hasonlít a székelyruhához, de mi székely magyar népviseletnek tartjuk számon\" - nyilatkozta honlapunknak a csapatvezető Hankó Szilamér, magyar evangélikus lelkész. A népviselet becsben tartása alapján már következtethetnek, hogy az oltszakadátiak a hagyományokat is tisztelik a csapatvezető szerint, ez az egyetlen magyarázata, hogy a szórványban élő magyar közösség meg tudta identitását őrizni a román néptenger közepén.

Idén a falu összlakosságához képest legtöbben Csíkszentmihályról érkeztek, így ők nyerték el a székelyudvarhelyi Sándor Attila faszobrász által készített esketőszékeket és a megtiszteltetést, hogy jövőre ők lehetnek az Ezer Székely Leány Napja rendezvény házigazdái.

Székelyudvarhely, Emlékezés Parkja

2011-08-15T16:58:00.000+02:00

Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány .A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében. A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják. A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.

HOMORÓDKARÁCSONYFALVA

2011-08-09T12:42:00.000+02:00

A hosszában települt falu közepén az országúttól keletre, egy dombon áll Homoródkarácsonyfalva 13. század végén épült román kori stílusjegyeket magánviselő gótikus műemlék temploma.

Az unitárius műemlék templom az északi falán a Szent László, a Jézus születése, a Három királyok hódolata, és a Szent Ilona császárnő freskók láthatók

A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra.

A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László vértje helyett, vörös színű, bő ujjú, hermelin szegéjű vörös ruhát visel.

Karzat mellvéd részlete

Rovásirás emlék

A felirat valószínű olvasata: MiHáLyJ:iRTánKöVeT

Az unitárius templom egyik helyreállítási munkálatai közben derült ki, hogy a már korábban is ismert, de megnyugtatóan máig sem értelmezett rovásfelirat az épület egyik béllettöredékén sokkal régebbi, mint azt eddig feltételezték. A feliratos kő ugyanis az 1496 -ra keltezhető késő gótikus templomtoronyba épült be, mégpedig úgy, hogy a betűk „fejjel lefelé” néztek. Mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a béllettöredék eredetileg egy elbontott román kori kapu része volt, és csak a templom átépítésekor került a toronyba. Következtetésképp valamikor a 13. század körül véshették bele a rovásírásos feliratot.

ÉGE

2011-08-09T12:40:00.000+02:00

A Szent László feletti Kőhát déli oldalának előhegyeiből két patak fakad fel. Egyiknek, – mely előbb keletnek, s azután délnek fordulva, Városfalvánál ömlik a Homoródba – völgyében fekszik Ége és Dálya;....

Égének, mely régi okiratokban Ige név alatt fordul elő, neve indokolatlan marad előttünk.

(Orbán Balázs)

A mai templom 1784-1792 között épült fel kőből és téglából,közadakozásból és közmunkával.

ATYHA

2011-08-09T08:34:00.000+02:00

1567-ben Attija néven említik.

Küsmöd vizét a Korond vizétől egy magas trachy-hegy-lánczolat különiti el, melynek hármas csúcsát a Firtos, a siklódi Nagykő s a közepén fekvő Fiastető alkotják. – Ez utóbbin fekszik fenn a fellegek szomszédságában Atyha. Ide mászunk mi is ki, azon gyönyörűen fekvő faluba, honnan szép tiszta időben, csaknem egész Erdély felett végig lehet pillantani. Ide feljutni nem könnyű, de itt lakni, s minden perczben szemlélhetni ez isteni panorámát, mely szépségben a firtosi kilátással vetekedik, valódi lelki élvezet s annyi, mint örökös költői felmagasztaltságban élni.

Tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve. Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyörűen fekvő Atyha.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A mai, kőfallal kerített, keletelt temploma 1797-1799 között épült 788 m magasságban.

SZÉKELYSZENTLÉLEK

2011-08-09T08:31:00.000+02:00

A templom mellett néprajzi múzeum található, melyet Balázsi Dénes helytörténész hozott létre 1977-ben.

Az árvíz áldozatainak emlékműve

A falu mellett áll alacsony kőfallal körülvett temploma, a toronyalj kőkeretes ajtaja 13. századi, többi része 15. századi később barokk stílusban felújították. 1837-ben restaurálták.

SZÉKELYLENGYELFALVA

2011-08-09T08:29:00.000+02:00

Itt született 1829. február 3-án Orbán Balázs, a Székelyföld nagy tudósa és leírója. Szülőházának már csak alapjai látszanak az 1912-ben épült iskolaépület mellett, ugyanis 1910-ben lebontották.

A világháborúk hősi halottainak emlékműve

KIBÉD

2011-08-09T08:28:00.000+02:00

HOMORÓD VIDÉKE

2011-07-31T21:27:00.000+02:00

KÁNYÁD

2011-07-31T10:24:00.000+02:00

FELSŐSÓFALVA

2011-07-31T10:21:00.000+02:00

Református templomát még a 13-14. századi gótikus stílusban építették. 1999-ben a templompadló javítása alkalmával felfedezték, hogy a padló alatt egy 13. századból való kisebb templom alapjai tárultak fel. Jelenlegi temploma 1802-1806-között átépült, de nyugati csúcsíves 13-14. századi kapuzatát meghagyták.

A templomot körülvevő várfalszerű kőfal előtt látható az első és második világháborúban meghalt katonák emlékére emelt kőből faragott emlékmű, melyen egy székely férfi és egy székely nő látható, amint szomorkodnak az elesett katonákért, közöttük egy rövid felirat a kopjafán: A HAZÁÉRT. Az emlékmű két oldalán sorakoznak a harcokban elesett hős katonák nevei.

FENYÉD

2011-07-31T10:20:00.000+02:00

A templomkert bejárata

Márton Áron erdélyi római katolikus püspök mellszobra

OROSZHEGY

2011-07-25T14:11:00.004+02:00

A falut 1333-ban Uriczhegy néven említik először.

Az udvarhelyszéki havasalji település, Oroszhegy község igen híres a pálinkájáról. És valóban: híresen jó az ottani szilvapálinka. Azt mondják, hogy az éghajlatnak, a bizonyos vegyületekben gazdag talajnak köszönhetően egyedi ízű gyümölcs terem, s emiatt kiemelkedő a pálinka aromagazdagsága.

Házilag összeállítható eszközökkel állítják elő a pálinkát. Réz- vagy vasöntvényből készült az üst, amelyet felülről légmentesen le lehet zárni, ahonnan hűtőfolyadékba merített rézcsövön – szerpentinen – távozik a gőz, mely a lényeges hőmérséklet-különbség hatására lecsapódik, és cseppfolyós állagúvá változva távozik egy gyűjtőedénybe; vagy ennél egyszerűbb formában: nagyjából harmadáig töltenek cefrét az üstbe, abba egy kisszéket állítanak, amelyre tálat helyeznek, az üst tetejét lefedik, körbetapasztják csirizzel vagy agyaggal, s havat szórnak rá; ily módon egyazon térben zajlik le a főzés és a hűtés, hiszen a gőz a hideg tetőn kicsapódik, s visszacsepeg a tálba; gyengébb hatásfokú ez a „készülék”, de „tisztálni” is lehet vele: a meggyűjtött „cujka” jut vissza a nagyobb edénybe, és a tálba immár a kétszer főtt anyag kerül, amelynek erősségét csak hosszas tapasztalat után lehet kívülről beállítani…

Az oroszhegyi szilvapálinka általában 52 fokos, alapanyaga húsos és magvaváló szilva, de nem a termés legjava, mert az ép és egészséges – nem túlérett – szemeket befőtt és lekvár készítésére használják. A cefreérleléshez leginkább alkalmas a cserefakád, a kész párlat tárolásához pedig az eperfa hordó, amelyben három-négy hónap alatt az ital halványsárgára színeződik és állaga némileg sűrűbbnek mutatkozik.

Forrás

Figyelem! Reklám következik!

CSOBOTFALVA

2011-07-25T13:47:00.000+02:00

Szent Péter és Pál plébániatemplom

CSÍKSZENTGYÖRGY

2011-07-25T13:40:00.000+02:00

A csíkszentgyörgyi vártemplom 757 m magasságban látható a Fiság bal oldali teraszán. Építési ideje 1336-ra tehető. A templomot az évszázadok során többször javították és nagyobbították, mai formáját a késő gótikus XV-XVI. századi átépítés során nyerte el.

CSÍKMENASÁG

2011-07-25T13:35:00.000+02:00

A későgótikus stílusú erődtemplom román kori alapokra épült a 15. században, amelyet ablakai, ajtómaradványai és támpillérfedőlapjai igazolnak. A templomot először 1583-ban említették az oklevelek, de a kutatók sokkal régebbinek Árpád-korinak, 13. századinak vélik. A templom tornya 1836-ban épült.

A falu I. világháborús emlékművét Szervátiusz Jenő készítette.

TOLVAJOS-TETŐ

2011-07-25T13:20:00.002+02:00

MADARASI HARGITA

2011-07-25T13:15:00.002+02:00

Reményik Sándor

Magyarok, mindenütt

Magyarok mindenütt a végeken,
E csikorgó, vad téli éjeken,

Kiknek nincs takarótok, vértetek:
A csillagokra gyakran nézzetek!

Úgy nézzetek a csillagokra, bátor
Szívvel, mint hajdan a rab prédikátor

Kemény gályapadon, láncok között. -
Mert íme, nincs már, ami összeköt

Egymással minket, csak a csillagok.
Fényök, mint Etelközben, úgy ragyog.

De ködön át, de szemfödélen át,
Vajjon ma merre mutat új hazát?

Magyarok, mindenütt a végeken,
Posta nem jár a téli éjeken,

Levél nem száll kedvestől kedvesig,
Ércdrótok a hírt nem rezegtetik:

Élünk-e még, vagy sírban pihenünk? -
Csak a csillagos ég közös velünk.

Az ezerévnél ősibb csillagok,
Mint Etelközben, fényök úgy ragyog.

Fenn a Fiastyúk őrzi fiait:
Mi nagybeteg anyánk virrasztjuk itt.

Magyarok, kiknek nincsen vértetek,
A csillagokra gyakran nézzetek!

Egy csillagra nézünk mi mind, merőn,
Keleten, délen, völgyben, bérctetőn.

És érezze ki rokonához vágyik:
Ezer mérföldről azt nézi a másik.

Ha elvész, összeomlik itt a hon:
Találkozunk azon a csillagon.

CSÍKSZEREDA

2011-07-25T12:56:00.001+02:00

Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült

Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapján épült

Szent Ágoston templom

POTTYOND

2011-07-25T12:25:00.001+02:00

A bájos völgyben meghúzódó Pottyond faluban egy kőszirten áll a picike harangláb, melyet itt csengettyűnek hívnak.

Csíki népdal:

Kicsi Pottyond vékony szavú harangja
nem csilingel többet nékem hajnalba.
Harang helyett kürtöt fújnak hajnalba,
akkor ülök fel a kis pej lovamra.

CSÍKMINDSZENT

2011-07-25T12:05:00.000+02:00

Csíkmindszentet és templomát az 1333-1334-es pápai tizedjegyzékben említették először. A templom régebbi eredetére két kőbe vésett dátum is utal: a sekrestye külső falán, a nyugati ablak felett lévő 1230-as évszám és a templom kerítésébe beépített kövön olvasható 1247-es évszám. Az első templom valószínűleg már az Árpád-korban megépülhetett, ezt bizonyítja a kis félköríves ablak. A 13. századi templom a gótikus korban késő gótikus szentélyt kapott. Az 1333-as évi oklevelek, valamint a Szent László-legenda falképe alapján a templom már a 14. században állt. Az egykori kis templom szentélye mellett sekrestye épült.

Szentélyének északi falán magasra helyezett, befejezetlennek tűnő gótikus szentségtartófülke áll.

CSÍKKOZMÁS

2011-07-25T07:53:00.000+02:00

CSÍKSOMLYÓ, BARÁTOK FEREDŐJE

2011-07-25T07:49:00.000+02:00

A kegytemplom mögötti területen az egykori forrás vizét a csíksomlyói barátok medencébe fogták és magánfürdőt alakítottak ki maguknak. Imets Fülöp Jákó szerint a szerzetesek a fürdőt “lábvontatásra használták”, mivel annak vize csúzos bántalmak ellen igen hatásos volt. 1863 után a a barátok magánfürdője mellett kialakították a gimnáziumi “uszodát” is, amely versenytársa lett a ferencesek fürdőjének vagyis a Barátok Feredőjének. A diákok fürdője azonban, már 1866-ban felújításra szorult. Csík vármegye hozzájárulásával, 300 forint költségből, 1875-ben Imets Fülöp Jákó gimnáziumigazgató vezette csíksomlyói olvasókör felújította. Fürdőtársaságot alapítottak, amelynek fő feladata a fürdő tisztántartása volt. Az épület Pál Gábor tanár terve szerint készült. Ez a kis fürdő alkalmas volt a “nyári jótékony üdülés elősegítésére.”
2006-ban a Ferencesek feredőjét újból felépítették és használatba adták a nagyközönségnek.

CSÍKSZENTLÉLEK

2011-07-25T07:45:00.000+02:00

Csíkszentléleket először 1333-ban említik az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a 16. század elején. A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből csak a szentélye maradt meg. A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el, amikor a templom hajóját barokk stílusban átalakították és meghosszabbították, ugyanakkor új mennyezetet is kapott. Abban a korban épült a tornya is. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó kőbordázatos szentély igazolja. A szentély falába a paraszti gótikára jellemző szentségtartó fülke épült.

A templom előtti öreg, közel 500 éves hársfa alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.

Az 1746-os pestiskereszt

Egy kép kivételesen a fotósról.

CSÍKSZENTKIRÁLY

2011-07-25T07:42:00.001+02:00

Csíkszentkirály egyházközséget először 1333-ban említették az írásos dokumentumok. 1566-ban Zent Király formában, 1570-ben Szentkirál, Szentkirálj, 1602-ben Szentkirály, 1695-ben Szent Király néven fordult elő. A falu neve azt igazolja, hogy egykor Szent István király tiszteletére szentelt temploma volt.

Római katolikus temploma román kori alapokra épült a 15. század második felében. 1759 és 1773 között bővítették, és tornyát magasították. 1790-ben barokk előcsarnokot, 1900-ban oldalkápolnát építettek hozzá.

A 13. században épült román kori templom emlékét őrzi a torony alatti köríves, egyszerűen hornyolt kő ajtókeret, valamint a déli kapu kőkeretének darabjai. Ugyancsak a román kori templomból maradt meg a keresztelőmedence.

2001-ben készült Szent István király egész alakos szobra.

A falon kívül, az északi oldalon kősíremlékek láthatók, amelyek a régi temető helyét jelölik.

Az egykori NÉP-ISKOLA épülete 1892-ből.

CSATÓSZEG

2011-07-24T13:00:00.000+02:00

Szent Simon és Júdás apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették.Tornya 1660 és 1670 között épült, 1846-ban újjáépítették. A mai templomon a késő gótikus stílus jegyei láthatók, amelyek egy régebbi templom létezését feltételezik. Minden valószínűség szerint a pápai tizedjegyzék előtt és annak ideje alatt az egykori templom már állott. A műemléktemplomot 1771-1778 között barokk stílusban átépítették, akkor tüntették el a gótikus ablakokat és a boltozatot. 1786-ban szentelték fel Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére.A barokk stílusban átalakított templomon a késő gótikus korszak stílusjegyei is láthatók. A templom szentélye eredeti gótikus építmény. A déli bejárat és a sekrestye ajtókerete gótikus.

Középkori emléke a 15. században épült páratlan szépségű főbejárati ajtókeretet, amelyet az 1973-ban végzett restaurálás alkalmával tártak fel.

Az épen megőrzött szentségtartó fülke szintén gótikus stílusban készült és a templom egyik legszebb darabja.

A templom középkori emléke a jelenleg mellékoltárként elhelyezett 16. századból származó szárnyasoltár. A kora barokk oltárba beépített Mária oltár alsó felén az Ave Regina Aleorum feliratot átfestették és a fülkébe egy barokk Szent József szobrot helyeztek. A szárnyak képein az angyali üdvözlettől Jézus születéséig láthatók jelenetek, ugyanakkor 8 női szentet is ábrázol. A táblaképeket élénk színvilág és erős kontúrozás jellemzi, a keretet reneszánsz levélsor díszíti.

A templom 13. századi gótikus keresztelőkútját terméskőből faragták, három stílusjegyet őriz, a román kori kehely alatt gótikus gyűrűtag, román hajókötél díszítés és reneszánsz levéldísz látható.

A templomhoz épített kápolna legértékesebb darabja a Mária-szobor, amely minden valószínűség szerint a csíki faragóiskolában készült.

ANNO

1793.4

ITT KETTEN

EGYEK

AZ URBAN

NYUGOSZ

NAK

Világháborús hősök emlékműve. A talapzatán a felirat:

"MAGYAR LEGYEN HITED, ÉS LÉSZEN ORSZÁGOD"

CSATÓSZEG, Akasztottak temetője

2011-07-22T08:54:00.000+02:00

Csíkszentsimon és Csatószeg között az út mellett a szántóföldből nyolc kőkereszt bukkan elő, amelyet a helybeliek az Akasztottak temetőjének neveznek.

Orbán Balázs szerint: „E faluval (Csatószeg) átellenben az Olt balpartján Gőgös nevű helyen nagy sírhalom emelkedik, hol a hagyományok szerint azok temettettek el, kik a keresztyénség felerőszakolásakor vívott csatákban estek el”.

A sír felirata:

INRI

E GYASZ SIRBAN

PORLAD TULIT

FERENCZ TEST

JE KINEK LELKET

VEDTE ISTEN

SZENT KEGYEBE

EMEZ EMLEKET

ALITTA NOJE

SZEP JULIANNA

A sír felirata:

INRI

MIHASZNA HOGY SZE

RETEM ABRAHAM JÁ

NOSNAK NEVEZTEL

22 ÉVE

KOTEL

EL 1868

BA VETTE

EL MOL

TAM

GYIMESI-HÁGÓ / FÜGÉS-TETŐ

2011-07-22T07:31:00.000+02:00

Fügés-tető

Virág mindenütt

Havasi méz árus

CSÍKKARCFALVA

2011-07-22T07:29:00.000+02:00

A templombejáró székelykapujának egy részlete

A templomhoz vezető déli oldalon barokk stílusú Mária szobor áll.

A templom körül régi sírkövek láthatók.

Felcsíki táj

2011-07-22T07:28:00.000+02:00

Vihar előtt

A csíkszépvízi tározó

Kenyérsütés Bögözön az Ilyés panzióban

2011-07-20T16:12:00.002+02:00

CSÍKDELNE, Szent János templom

2011-07-20T14:56:00.001+02:00

Csíkdelne határától több száz méterre, szántóföldek közepén magányosan álló szép kerített műemlék, egykor három falu közös temploma volt. Az 1332-1333-as pápai tizedjegyzék szerint Delne községnek plébániatemploma volt, amelyről kevés adat maradt fenn. Csíkdelne egykori templomának létét régészeti ásatások hiányában mindössze egy román kori kőtöredék igazolja, lebontásának ideje sem ismeretes. A régi, romos templom helyett 1450-1500 között építették a gótikus templomot, amely nagyrészt máig megőrizte eredeti formáját. A 15. század második felében épült toronynak keskeny, csúcsíves világítórései vannak, felül négy nagy csúcsíves nyílással. A templomot a 17. század második felétől, a tatárbetörések következményeként, több alkalommal is javították. A Domus Historia szerint, a Szent János templomot 1673-tól kezdve újították fel. A javítási munkálatok az addig fedetlen hajó festett, kazettás famennyezetének elkészítésével kezdődtek és az új szárnyasoltár felállításával fejeződtek be, 1675-ben. A templomot 1710-ben, 1760-ban, 1866-ban, 1934-ben, 1970-ben javították.

A déli templombejárat feletti külső falon gótikus freskók láthatók, amelyek nagyon értékes és ritka képzőművészeti kincsek. A falfestmény hármas beosztású. A középső jelenet habár csak körvonalaiban látszik, de abból is kivehető, hogy Krisztus kereszthalálát ábrázolja, mellette kétoldalt Mária és Magdolna látható. A nyugati oldalon Szent Péter, mellette Mihály arkangyal a pallossal. A keleti oldalon erősen megrongált állapotban két siratóasszony alakja körvonalazódik.

Különösen szép látvány a csúcsíves diadalív és a mögötte lévő szintén csúcsíves bordás mennyezettel fedett szentély, amelynek záródásában áll a hatalmas méretű és ritka szépségű 1675-ből származó fából faragott szárnyasoltár. Művészettörténeti szempontból a templom legértékesebb belső berendezése az 1675-ben készült szárnyasoltár. Az oltár szekrénye művészi arányérzékkel, finom ízléssel készült. A szekrény és a rajta lévő díszítőelemek a kornak megfelelően magyaros reneszánsz stílusúak, de barokk elemeket is tartalmaznak.

A régi templombejárat helye

A templombelső legszebb és legértékesebb része az 1673-ban készült virágdíszekkel megfestett kazettás deszkamennyezet, amelynek egyik kazettáján a készítés évét jelző kissé megkopott és hiányos felirat olvasható:

„IN ANNO DOMINI CURATV(?) 1673(!)”

A 103 kazetta közül csak néhány egyezik, kisebb változtatást mindeniknél alkalmazott a mester. A díszítmények mind magyaros reneszánsz virágos mintájúak, a korszak népi bútorzataira jellemző motívumokkal azonosak.

A kőfal külső felén, egy vakablakszerű fülke látható, amelynek falán tulipános virágdíszítmény között az alábbi felirat olvasható:

„EZEN KERITÉS JOVITATOT 1865-BE.”

A templomot 2,50-3,00 m magas, egy méter vastag és cseréppel fedett, szabálytalan ovális alakú védőfal veszi körül, amelynek tetőzete befele lejt.

CSÍKDELNE, Temetőkápolna

2011-07-20T11:14:00.003+02:00

Temetőkápolna

CSÍKSZENTMIHÁLY

2011-07-19T05:16:00.001+02:00

A települést és templomát 1332-ben említették először, S. Michaele néven.

Római katolikus erődtemplomát a 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. 15. századi falfestményei vannak. Templomkertjében áll a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása című könyvében így írt a templomról: „Mindkét harangját a Sándorok a 17-ik században öntették... De mind ezeknél nevezetesebb a templom keritésében levő azon kőkereszt, melyen tisztán olvashatólag be van vésve e végzetes szó: Siculicidium: Közhiedelem szerint ez volt a madéfalvi Vészhalmon állott eredeti emlékkereszt, mely kormányrendeletből onnan elmozdittatván, egy szt-mihályi ember: Buzás János hozta ide, s a halálakor helyezték utódai sírjára.”

BOGÁT-HEGYI KÁPOLNA

2011-07-18T20:18:00.000+02:00

A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvizi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. Története szerint helyén bronzkori település volt. Később, a népvándorlás korában a kitőnő megfigyelőponton vár állott, majd a letelepülő rákosiak itt építették fel templomukat, melynek pusztulása után az új templom Göröcsfalván kapott helyet. A templom helyén kápolna épült, melyet 1574-ben Zabya Péter bővített. Ennek pusztulása után 1725-ben épült a mai kápolna.

CSÍKRÁKOS

2011-07-15T06:33:00.001+02:00

Szent György erődtemplom

CSÍKSZENTTAMÁS

2011-07-15T06:19:00.001+02:00

Csíkszenttamás egyházközséget először 1333-ban említették a pápai tizedjegyzékben Sancto Thoma néven. 1441-ben Zenth Tamás, 1549-ben Szent Tamás néven szerepelt. 1741-ben Csik Szent Tamás néven említették a korabeli dokumentumok. A községnek 1333-ban már plébániatemploma volt. A középkori templomnak ma már csak a megcsonkított tornya maradt.

Csíkszenttamás jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egy része látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. A torony falai egy méter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt. Az egykori templom alakja alapján a csíki gótikus templomok sorába illeszthető és a székely gótika részét képezi. Az egyhajós templomnak sima famennyezete volt, apsisa polygon záródású, támasztópilléreinek nyomaiból ítélve boltozott volt.

A templom dombjának alján található a Feneketlen-tó, melyet melegvizű forrás táplál.

A Sándor család 1592-ben építtetett Szent Anna kápolnája a falutól nyugatra emelkedő dombon áll, 1861-ben építették újjá.

CSÍKSZENTDOMOKOS

2011-07-14T05:57:00.002+02:00

A település Márton Áron püspök szülőfaluja.

A születésének 100. évfordulójára állított emlékmű.

A világháborúk áldozatainak emlékműve

Római katolikus temploma 1787 és 1802 között épült a régi román kori templom helyett, melyből azonban számos műkincset őriz. Kerítése 1813-ban épült.

A mai templom helyén a tatárjárás előtt egy kis templom állott, amely a lakosság számának növekedésével kicsinek bizonyult és lebontották, köveit beépítették a mai épületbe.

A műemléképület Árpád-kori részletet őriz. A szentelvíztartója és a kőből faragott keresztelőkút 13. századi, ugyancsak a régi templomból maradt meg a sekrestye köríves ajtókerete. Az egykori román kori templomról tanúskodnak a megmaradt faragott kövek és egy festett kazetta is. Ugyancsak a régi templom emléke egy szárnyasoltár-töredék.

Az 1972-ben végzett általános restaurálások alkalmával helyezték vissza a régi helyére az 1500-as években készült Madonna szobrot.

A templom mindkét bejáratának és sekrestyéjének kő ajtókerete a régi templomból maradt meg.

A templom külső falán látható a falu nagy szülöttének, Márton Áron erdélyi püspöknek az arcmását ábrázoló portré, amelyet egy kivetített fotó árnyképeként festettekoda.

Báthory Endre keresztje

GYERGYÓSZENTMIKLÓS

2011-07-13T16:56:00.002+02:00

Református templom

Bethlen Gábor szobra

A Szent Miklós szobor

Az örmény római katolikus templom.

Az örmények 1688-ban telepedtek le Gyergyószentmiklóson. A kis örmény közösségnek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték a kőtemplom építését. Később kérelmezéseik eredményeként kijelölték azt a területet, amelyet Ferenczi György esperes az idegenek temetkezési helyén 1637-ben alapított. Az időpontot jelző szöveg a templomkerítés bejárata felett olvasható.

A mai örmény római katolikus barokk templom 1730-1734 között épült Theodorovics Simon kezdeményezésére.

Az örmény római katolikus templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették.

A mai örmény római katolikus templom megőrizte az 1450-ben épült kőkápolna elemeit.

A késő-reneszánsz stílusú kapubejárat gerendáján az 1637-es évszám olvasható, amely az idegenek temetőjének létesítését jelzi.

GYERGYÓTEKERŐPATAK

2011-07-13T16:41:00.000+02:00

A Gyergyótekerőpataki római katolikus templom.

Főbejárata, déli bejárata, a sekrestye, valamint az ajtók szemöldökkövei az egykori templom létezését igazolják. Ugyancsak a régi templom maradványa az épület homlokzatán, a főbejárat fölött látható gótikus ablak is.

A főbejárat előtt a templom és az egyházközség védőszentjének Keresztelő Szent Jánosnak szobra látható.

BORZONT

2011-07-12T19:27:00.003+02:00

Falumúzeum

ERDŐSZENTGYÖRGY

2011-07-12T19:23:00.000+02:00

GYERGYÓALFALU

2011-07-12T16:58:00.002+02:00

A templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdi csíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A más településekről csatlakozók megadták a gyergyóalfalviaknak azt az előjogot, hogy mindig ők álljanak a búcsús körmenet élén, hiszen az ő papjuknak köszönhetően maradt katolikus Csík és Gyergyó vidéke.

Az 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat.

A templomkertben áll az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve.

CSÓKFALVA

2011-07-12T16:37:00.001+02:00

Orbán Balázs úgy tartja, hogy eredetileg Csókafalva volt a neve s csak később rövidült meg Csókfalvára.

Az 1792–1798 között épült unitárius templom.

CSÁNGÓ FESZTIVÁL 2010. JÁSZBERÉNY

2011-05-14T05:51:00.000+02:00

2011-05-09T16:16:00.001+02:00

Egy különleges film a TransylMania zenekarról

TOROCKÓSZENTGYÖRGY

2011-05-08T17:34:00.002+02:00

Református templom

Unitárius templom

ALCSÍKI TÁJ

2011-02-21T20:59:00.001+01:00

A FEKETE RUHÁS, FEJKENDŐS, HAJLOTT HÁTÚ NÉNI

2011-02-15T15:07:00.000+01:00

Ma, 2011 január 24-én, utolsó földi útjára kísértük özv. Kocs Elemérné szül. Orbán Lídia nénit. 92 évesen, falu legidősebb asszonyaként halt meg. Úgy, hogy nevét beírta Székelyderzs történelmébe. Ő volt az a görbe hátú öregasszony, akiről a neten az a bizonyos motoros történet kering.

^Forrás

Egy hajlott hátú néni (az interneten terjedő levél)
Túrázásaink során a székelyderzsi erődtemplom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk. Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:
- És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta Petőfi Sándor A Magyar Nemzet című versét.

„Járjatok be minden földet,
Melyet isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha épen a véletlen
Föl találja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az inség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S ál dicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!...
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván." -
Oh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetre?

Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit. A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni. Én pedig leültem a székelyderzsi erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe. És arra gondoltam, hogy az itthoni, magukat bal és jobboldali politikusnak nevező, gátlástalan gazemberek, akik fröcsögő nyállal próbálják fekete-fehérre mosni az agyunkat, akik megosztanak, nem összekötnek, akik személyes érdekharcukkal több kárt okoznak ennek az országnak, mint eddig bárki. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony ŐSZINTÉN Petőfit szaval a boltból hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek. Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. Talán elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak, és hogy mi dolguk a világban.

Két éve időről időre felbukkan a legkülönbözőbb levelezési listákon, honlapokon a mellékelt történet. Bárhányszor megérkezett, mindig újra meg újra elolvastam. Mi indíthatott meg egy Székelyderzsen átutazó motorost olyan mélységig, hogy leirt emlékei átelmélkedtetik az általa megélteket?
Ki a „fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni”? Él még? Hány éves, hogy hívják? Mihelyst nyomára bukkantam, egy verőfényes májusi napon unokájával, Dénes Mártával és a helyi unitárius lelkész feleségével, Újvárosi Katalin székelymuzsnai lelkésznővel felkerekedtünk, és meg sem álltunk addig, amíg…

Nem messze a vártemplomtól egy mellékutcában, amint megpillantottam a kék kicsi házat, éreztem: jó helyen járunk. Három kaszafordulatnyi helyen elhevert a levágott fű – az unoka csendesen megjegyezte: nannyó kaszált ma, mert elnőtt a zöld. A pitvaron túl, a gerendás, tapasztott falú lakószobában Lídia néni uzsonnához készü- lődött. Szeme-szája elállt a csodálkozástól: „Mit írtak?” Márta magyarázta: hogy kalácsot adott, és szavalt. „Elbeszélt engem Magyarországon…” – merengett.

„Miért akarta tudni, hogy hívnak?”
Hogy kerültünk mi oda? „Nannyó” csak álmélkodott: valóban azért mentünk, hogy meghallgassuk?
„Elmondom a hosszú verset. S tényleg mondjam?” Hamar döntött, kiegyenesedett, és szólt: „Aki verset mond, áll…”
Hangosan, tagoltan, érces, erős, mély hangon és a legnagyobb átéléssel elszavalta Petőfi A szerelem átka című, 30 szakaszos versét. (Szerk. megj.: Petőfi Sándor írta Borjádon 1845. szeptember 26. – október 7. között.). Megállt kezemben a toll, amíg hallgattuk: a „szószegő asszonyról”, a „két átkos hegyről” szóló strófákat és a bátorítást: „Ne marjon a bánat fullánkos kígyója…”
A versmondás végeztével leült az asztal mellé, fejét kezére támasztotta. Még mindig hitetlenkedett: a mostani „kellemes látogatók” pusztán a verseiért jöttünk…
Felsejlett benne az emlék. Tényleg szavalt idegeneknek a vártemplomnál egyszer. Az is, nem mondta meg a nevét nekik.

90 éves lesz november 25-én

„Minden reggel 6 órakor felkelek, úgy, ahogy tudok…” Fél, hogy elesik, ezért botra támaszkodik. Visszaemlékezett, honnan is a versek szeretete? Amikor iskolába járt, a tanító bácsi szombaton egy verset tanított a magyar könyvből. A „román világba’ ” Derzs nem tartozott magyar területhez, csak szombatonként volt magyar oktatás. Öt osztályt járt. Pedig csak négyet akart… „Szegény leány vótam, készültem szógálni, nem akartam menni a gimnáziumba. Nem tudtam követelni, hogy az édesanyámék adjanak pénzt. Hatan voltunk testvérek. A többi is mind el volt menve.”Lekerültek a berámázott képek a falról: egy keretben a családi fotótár. Apjuk korán meghalt. „Szüleim és Dénes”. Sorolja testvérei születési évét: ’10, ’12, ’14, ’17, ’19, és a „kicsi testvérem” ’24-ben. Mára Margittal ketten maradtak. Soha nem veszekedtek. Az évkülönbség elmosódott: olyanok manapság, mintha ikrek lennének. Könnyen, jól tanult. Amit valahol meghallott, már tudta. „Jó voltam kicsi koromban is. Helyt ülök, édesanyám megdicsért”. Mártára tekintett, és nyugtázta: „az unokák mind jól tanultak… Veled ágáltak a tanító nénik!” Aztán derűsen sorjázta saját emlékeit: fel kellett olvasnia a Maros és az Olt történetét. „Mondd el az értelmét! – kérte a tanító. Könnyedén megfelelt. „A testvérem nagyobb volt, az ő könyvét nem tudom, hányszor elolvastam…” Volt egy fiú az osztályukban. Szavalnia kellett a Szomorú történetet. Kezdte is, de csak a címig jutott, amit néhányszor elismételt: szomorú történet… Szomorú tör… Mire a tanító: folytasd, a gyermekek már úgy várják a „szomorú történetet”. Jót kacagtunk az emlékidézésen, mintha ott állnák az osztályteremben. A mi nénik pedig: máig egyszuszra felmond 30 szakaszt is! „Jő a fülembe, megmarad az agyamba’. Hallottam, s mondtam”. Kicsit restelkedik, hogy „ágál”, de így volt. „Nem méssz szolgálni! – döntött a tanító – Az ötödik osztályt ki kéne járjad. És elintézte, hogy az óvodába’ takarítsak.” „Jaj, fiam, oda korán fel kell kelni – aggódott az édesanyja. De máig büszke: pénzt is kapott a takarításért, és tanulhatott a gimnáziumban.
Mikor egyedül van, akkor is mondja a verseket
Tud vallásost is. Imádságot könyvből olvassa. Elszaggatta, annyit forgatta. „A konfirmáción mindörökké szavaltak: a szülőknek, a lelkésznek; „megköszönve fáradtságát, töredelmét…” – és mondta, mondikálta azokat a rímeket, amit gyermekei, unokái, dédunokái tanítói is hallgattak azóta. „Ez a nehéz iskolaév a végéhez ért”. Minden unokájának megtanította a Mesebeli kiskirályhoz kezdetűt. „Bársony itt a gyepes udvar. Szalmatetős kicsi kunyhóm palotádért nem adom.”
Mielőtt elköszöntünk feltett még egy találós kérdést: „Úton menyen, úton halad…” Nincs kivel beszélgessen. Nagyot hall. Nem jár a szomszédokhoz, „ha szólnak, nem hallom”. Délután ötkor már be van zárkózva. „Az éjjel nem is tudok aludni…” Mintha csak unokájának mondaná: „Vén szotyorhoz két előkelő asszonyt hoztál! Na, te…” Márta nekünk szólt: „Most egy hétig erről mesél majd” és maradt még a nagymamájával.

Megdicsérjük a saját kezűleg művelt virágos- és veteményeskertet. Hangosabban, mert nem hall jól. 70 szál viruló tulipánja van, megszámolta. És megtudtuk: akkor kell ültetni a tulipánhagymát, mikor a búzát vetik. Amikor átülteti, ad a lelkésznőnek is majd. Viruljanak, ha ő már nem lesz is. Csak hatvan szál maradt a kertben, egy-egy csokorral nekünk adott belőle. Mondván: „a jó Isten áldja meg egészséggel, békességgel!” Megöleltem, de egy hirtelen mozdulattal megcsókolta a kezemet. Ugyanolyan mozdulattal, nekem is jól esett hasonlóképpen cselekednem. Elpálcikált, minket alig vitt a lábunk. Hiszem, ilyen a katarzis. „Úton menyen, úton halad…” Kalácsot, virágot ajándékoz, és lélekbe írja verselő tudományát – kilencvenévesen. A jó Isten áldja meg egészséggel, békességgel!

Kocs Elemérné, született Orbán Lídia. Három gyermeke közül egy meghalt. 3 unokája, 3 dédunokája van. 32 éve özvegy, 77-ben halt meg a férje. A községházán takarított, és ő volt a falu dobosa is.
^Forrás

GYIMESI TÁJ

2011-01-22T06:30:00.001+01:00

A Csíkszeredából Moldvába induló 12/A műút Csíkszépvíz után felkapaszkodik a Pogány-havas (1352) és a Szellő (1495) közötti nyeregre, a Szermászó-hágóra (1195), majd leereszkedik a Tatros völgyébe, mely a Csíki-havasok legpompásabb völgye és átjárót képez Moldva és Erdély között. Ott végigvonul a megye leghosszabb településfüzérén (25 km), a csángók földjén, a Gyimeseken.
Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt. A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik. A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is. Ezt egykoron azért használták, hogy megtévesszék az őket üldözőket, hogy azok ne ismerjék fel bennük a szökött székely katonát. A Gyimes-völgye a XVII. század utolsó éveitől kezdett állandó jellegű emberi település színhelyévé válni. Itt nem találhatók ún. tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig "patakokra", "patakvölgyekre" oszlanak, melyek sokszor egy-egy családnév után kapták nevüket. (Pl. Antalok pataka)

Forrás

TRANSZFOGARASI ÚT

2011-01-22T06:27:00.001+01:00

A Transzfogarasi út a Fogarasi-havasok központi részén keresztül észak-déli irányban köti össze Alsóárpás és Curtea de Argeş településeket. Az 1970-es években építették, 90 km hosszú. 2042 m magasságig vezet fel, majd egy alagúton halad át a főgerinc alatt. Összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van.